Íme első közös szerzeményünk.
Hozzávalók:
3 nagy répa
2 nagy fehérrépa
4-5 darab nagy gomba
Olívaolaj
Kb. 1 dl tej
Sok őrölt gyömbér
Szerecsendió
Só
Bors
Pároláshoz kb. 1 dl víz
Leves leveként kb. 2,5 dl víz
Elkészítés:
A répát és a fehérrépát felkarikáztam, jénaiba pakoltam, sóztam, megcsurgattam olívaolajjal, és aláöntöttem 1 dl vizet. 6-7 perc 800 watton, fedett jénaiban bőven elég neki, hogy megpuhuljon, de ne főjön (vagyis a rostjai ne menjenek tropára, és az ízek egytől egyig benne maradjanak).
Míg a zöldség a mikróban ringlispilezett, megtisztítottam a gombát, és egymilliméteres szeletekre vágtam (tudjátok, mint a doktorhauszban a CT a koponyát). Forró olívaolajra dobva, borsozva hirtelen lepirítottam (itt-ott úgy pörkölődött meg, mint a chips, ez azért jó, mert így lesz mit rágni a levesben), majd enyhén sóztam.
Amikor lejárt a mikró, a jénai fedelét leemelve hagytam pár percig hűlni a zöldséget, majd a saját levével együtt bezuttyantottam a botmixer poharába, és jól összepépesítettem. Biztos ez valami rejtett perverzió, de számomra egész különleges élményt ad ez a rúdmixerreltrancsírozás… Mikor az áldozat már egészen úgy festett, mint valami extra bébitápszer, ráborítottam a gombára, majd felöntöttem 2,5 dl vízzel, és hagytam rottyanni.
Amint felforrt, beleöntöttem a tejet, majd fűszereztem sok gyömbérrel és kevés szerecsendióval (ha még igényel sót, azt is most jó hozzáadni, mikor már minden hozzávaló benne van és semmivel nem higítjuk tovább).
Ezzel kész is. Én reszelt trappistával ettem, Gábor nélküle. Szerinte önmagában is isteni ízek jönnek elő minden falatnál, és kár elrontani. Nem gondoltam volna, hogy ilyen reform-bio-izé zöldségkaját férfiember szeretni tud, de hálistennek tévedtem :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése